13.rész-Semmi jó..

13.rész-Semmi jó..

Bizonyos emberekben benne van a gonoszság, olyan aljasság lakozik bennük,amit nem törölhetnek el a körülmények,az idő, az érzelmek.
Próbálkozhatunk megváltoztatni egymást, ám ha már túl régóta tart ez az állapot kedves alanyunk reménytelennek bizonyul.

Nicole szemszöge:
-Azonnal ereszd el a karom!-próbáltam kiszabadulni erős szorításából.
-Velem jössz.-rángatott tovább, egyenesen a tornaterem ajtóig.
Minden lépésnél egyre hevesebben vettem a levegőt.
Mire készül?
Az ajtó előtt szállingózó diákok tágra nyílt szemekkel pásztáztak minket,s mikor rájuk néztem gyorsan rántották el fejüket.
Némelyik lány megtudott volna ölni szemeivel.
-Melyikük a ma esti kis kísérőd?-böktem feléjük gúnyosan.
-Itt áll mellettem.-jelentette ki vigyorogva,miközben rám mutatott.
-Nagyon vicces vagy.-forgattam meg szemeimet.
-Nem vicceltem.
A komoly,határozott hanghordozása ráébresztett, hogy most tényleg nem szórakozik,s a felismeréstől fokozatosan fehéredett el arcom. Természetesen ezt ő is észrevette.
-Na mi az, nem örülsz?
-Nem leszek a kísérőd! Mi van, nem tudtàl egy normális lányt találni? Erőszakkal kell ide cipelned valakit? Ez lenne a híres Bieber féle sárm?-mosolyogtam rá,a lehető legangyalibban.-Inkább megölném magam, minthogy veled legyek.
-Na és Harryvel is ez a helyzet?
-Miről beszélsz?
-Inkább őt is megöletnéd?-rám pillantott, majd féloldalasan elmosolyodott.
-Ha egy hajszála is meggörbül..
-Nem lesz semmi baj,amíg azt teszed amit mondok!
-És mi lesz,ha nem?
-Egyszerűen megölöm!
Olyan nyugodtan,s higgadtan  mondta ki ezt a két szót, mintha számára átlagos, mindennapi dolog lenne embereket gyilkolni. Miket is beszélek...hiszen az is!
-Fenyegetsz?
-Annak veszed,aminek akarod.
-Nem megyek veled sehova!
-Ahogy akarod.. De ezzel aláírtad a drága kis Harry sajnálatos autóbalesetét.-vigyorodott el.
-Nem tennéd!
-Dehogy nem! Hát még mindig nem ismersz?
-Miért csinálod ezt? Miért jó ez neked?
-Szimplán szórakozásból.-mosolyodott el.
-Utállak!-szakadt fel belőlem a kelleténél hangosabban.
-Az érzés kölcsönös..-színpadiasan köhintett, szája elé téve tenyerét-...ribanc.
-Bemehetnénk végre?-pillantott rám ismét.
-Megígéred,hogy Harry elmehet?
-A srác még marad, tőled függ a helyzete.
-Mi? Nem erről volt szó!
-Óvintézkedés, ha netán mégsem viselkedsz normálisan.
-Megígérted.-csattantam fel.
-Ne  merd  felemelni a hangod amikor velem beszélsz! Mehetünk?-tette fel sokszor megismételt kérdését, mire számat elhúzva bólintottam.
Megpróbálta elkapni karom, amit bravúrosan elhúztam.
-Ne érj hozzám.-sziszegtem fogaim közül.
Elképesztő! Halálosan megfenyeget,majd elvárja, hogy mintha mi sem történt volna, együtt menjünk erre a hülye bálra.
Justin előttem termett, s pillantások ezrei irányultak ránk, ahogy beléptünk a kidíszített tornaterembe.
-Mosolyogj!-szorította meg derekam,miközben a legelbűvölőbb, laza oldalmosolyával nézelődött a teremben.
'Véletlenül' egy ügyes mozdulattal ráléptem lábára, s élvezet volt nézni, ahogy az olasz bőrcipő tűsarka okozta fájdalomtól felszisszen.
Nevezzetek szadistának..de hát megérdemelte, nem?
Srácok, ideje megtanulnotok az arany szabályt:'Sose becsüljetek le egy lányt, aki 15 centin jár.'
Még mindig kellemetlenül, szoknyám alját húzogatva lépkedtem mellette egészen a pultig.
A sors iróniájaként felcsendült Alessia Cara elhíresült Here című száma.
Az ,,I ask myself what I'm doing here" kezdetű sornál hangosan felkacagtam.
Valaki biztos szórakozik velem.
-Csak nem mosolyogsz?  Ennyire élvezed a kis szerepjátékunkat?-vigyorodott el kajánul, miközben találkozott tekintetünk.
-Most őszintén! Mit keresek én itt? Tényleg ennyire unatkozol?
-Ne kérdezz már ennyit! Az agyamra mész vele..még sosem találkoztam egy ilyen idegesítő és makacs emberrel,leszámítva az...-A mondat végét nem hallottam a dübörgő zenétől, vagy csupán ő rendezte így, mintha nem állt volna szándékában megosztani velem szavai többi részét.
-Leszámítva kit?-kérdeztem összehúzott szemöldökkel.
Ajaj, úgy látszik megint olyat mondtam,ami feldühítette. Hogy miből jöttem erre rà?
Kérdésem hallatán dús ajkait egyetlen apró vonallá préselte össze,s ökölbe szorított karján megfeszültek az erek.
-Nem tök mindegy?-Kérdezett vissza csípősen.
Unottan nézelődtem,ezzel is hergelve Biebert, amikor tekintetem találkozott egyik emberéével.
De hát ők nem Harryvel vannak?
-Megcsináltad amit kértem?
-Persze,Justin. Habár..akadt egy kis bökkenő.
-Miféle bökkenő?
Justin egy egyszerű mozdulattal nyakánál fogva közelebb rántotta barátját, ügyelve rá, hogy senki se vegye észre őket. Amikor megbizonyosodott erről,összeszűkített szemekkel, mereven nézett rá,ezzel megrémítve őt. Velem is ezt csinálta és higgyétek el..elég hatásos.
-Megint megölettél valakit?-csatlakoztam be a beszélgetésbe, csakis azért, hogy ezzel is bosszantsam a nagyképű seggfejt.
1:0 nekem!
-Ehhez semmi közöd! Várj meg itt!-lépett hátrébb tőlem.-Ha akár egy centit is arrébb mész, elbúcsúzhatsz a drága szerelmedtől.-csücsörített ajkaival, kigúnyolva Harryt, majd önelégülten elmosolyodott.
Bárcsak nekem lenne mindig ilyen jó kedvem!
-Nicolee!-futott felém Reb.-Te meg mit csinálsz vele? Hol van Harry..és?
-Jézusom, lassíts Reb! Harry...ő már hazament, Justinnal véletlenül találkoztam.
-sandítottam rá félszemmel,de a világért sem akartam a szemébe nézni. Ha ezt megteszem azonnal lehullik a lepel, s rájön, hogy hazudtam.
Mert igenis hazudtam! Nem akarok mást is belekeverni saját hülyeségembe, főleg ha az illető ilyen fontos nekem.
Nem járhat még egyszer valaki úgy, mint Harry..
-De hiszen utálod, nem?
-De..csak..
Ebben a percben jelent meg Troy a látókörömben, ami miatt valósággal áldottam őt.
Védelmet nyújtott, a kínos beszélgetés, s hazugságaim alól.
-Csajok! Wau, elbűvölően néztek ki Főleg te Reb!-kacsintott a levegő után kapkodó lányra.
-Azt hallottam Justinnal jöttél, odakint mindenki erről beszél. Ez igaz?-ráncolta szemöldökét.
-Nem tudjàk mit beszélnek.-forgattam meg szemeimet.
-Te tudod!-emelte fel védekezően kezeit Troy.-Nem táncolunk egyet,Reb?
-Persze! Ezzel még nem fejeztük be!-mutogatott Reb, majd mosolyogva vissza fordult barátunk felé.
Oh, hogy mennyi várom én már azt a beszélgetést!
Csaknem egy órát töltöttem a bár mellett ácsorogva, Justint várva,aki a világért sem akart megjelenni. Gondolataim az estébe temetkeztek, teljesen elfelejtetve , hogy egy buli kellős közepén vagyok Minden olyan szép lehetett volna...
Tökéletes partner, tökéletes ruha...ehelyett most pitiző kiskutya módjára hallgatok rá, s meg sem merek mozdulni..
Azt hiszem valamilyen szinten tartok tőle, mióta megölte azt a srácot,s természetesen Harry életét is féltem. Átkozom magam amiatt a pillanatért, amikor rászántam magam arra a sétára...talán ha nem megyek el, minden másképp alakult volna.
Merengésemből egy pimasz hang szakított ki,közvetlen hátam mögül, miközben a fenséges illatú idegen karját derekamra helyezte.
-Hiányoztam?
-Álmaidban.
-Ne forgasd rám a szemeidet!-hangja feszültté vált,mégis úgy tünt, jól szórakozik rajtam.
-Mert, mi lesz?-kérdeztem rá szenvtelenül.
-Elég bátor szavak, azok után, amiket láttál tőlem.
Még mindig zihálva vettem a levegőt, s nem értettem miért reagál így a testem közelségére. Utáltam, s szörnyen megvetettem, mint embert..de a külseje, a kisugárzása sosem kerülte el figyelmem.
-Mindenki minket néz!
-És? Már rég nem érdekel mások vélemènye.-nevetett fel keservesen.
-Miért csinálod ezt?
-Mégis mit?
-Miért akarod, hogy mindenki rettegjen tőled? Miért jó ez neked Mindenkiben van valami jó..mindenkinek van gyenge pontja.
-Hát nekem nincs!-Eltorzult arca valahogy nem volt összhangban szavaival, majd ingerülten folytatta.-Az emberek azért viselkednek így, mert tudják mire számítsanak tőlem. Tudják, hogy van miért tartaniuk, jobb lenne, ha végre te is felfognád ezt, s nem játszanád a fasza kiscsajt, aki szembe mer szállni velem! Nem vagy más, mint egy újabb tini picsa, aki titokban értem rajong,s sosem leszel több a szememben!
Nos..amit az előbb mondtam, az emberekről..tévedtem!
Benne nincs semmi jó!

Sziasztok!
Megérkezett a 13.rész!
Tudom...tudom, uncsi, eseménytelen és eléggé gáz.
Annyit ígérhetek, hogy a következő jobb, s hosszabb lesz!
Sajnos több panasz is érkezett, a kitétel idejével kapcsolatban! Nagyon sajnálom, ha valaki másnak is csalódást okoztam a késéssel,mindössze a tanulásra hagyatkozhatok!
Emellett a rész így is  kapkodva, összecsapva született, szóval nem ez a legfrappánsabb írásom! 
Azért remélem valamilyen szinten, legalább néhány ember tetszését elnyerte!
Tanultam a hibámból, többé nem írom le, hogy kb. mikor várható rész, nehogy 'becsapjak' másokat, mint az a levélben érkezett. ;)
Komiban örömmel várok tippeket, ötleteket, hogy vajon Justin miért is akarta a mi kis Nicoleunkat elkísérni erre a bizonyos bálra.'Szimplán szórakozásból' ,ahogy említette? Mit gondoltok?
Sok sikert a következő héthez srácok!
Xoxo<3

12.rész- A bál II.

12.rész- A bál II.

Nicole szemszöge:
Bálok...évszázadok óta az az esemény, amikor a lányok fűzőt, selyemkesztyűket öltve versengenek a legjobb partnerért. A hagyományok, jellmezek nem változtak,mindössze az arisztokrata családok sarjai cserélődnek. Még mindig szépség, rang alapján választják a kisérőt, s mèg mindig  egy üveg Bacardi-t bontanak fel az új időszak megünneplésére.
Ilyen a téli bál is..
A mocskos, izzadságszagú torna teremre rá se lehet ismerni, helyette egy kék-zöld színkombinációban úszó feldíszített hely köszönt.
Évfolyamtársaim önfeledten iszogatták a különböző drága pezsgőket, vodkàkat.
Az iskolai bulikon lehet inni?
A régi sulimba még a vizet se engedték be..
Ez nekem új..
Néhàny fiú osztálytársam égető pillantàsait érzem magamon, persze nem az arcomon..Perverzek.
Kényelmetlenül szoknyámhoz kapok, s megpróbálom  lejjebb húzni..tudtam, hogy nem kellett volna ezt a ruhát felvenni.
-Nicole!-futott felém barátnőm.-Azta! Gyönyörű vagy. De hol van Harry?
-Puncsot szerez nekünk. Köszi, de te beszélsz?
Rebeca tőle megszokottan ismét elragadóan nézett ki. Egy fekete combközépig érő selyemruhát viselt, tűzpiros cipővel, s a hozzá illő kiegészítőkkel. Oh igen, stílusos és dögös.
-Ha már itt tartunk mi van Troyal? Beszéltél vele?
-Még nem is láttam itt,de már alig várom, hogy láthassam.-harapott ajkába.
-Oo R. Ez annyira cuki.-csíptem pofazacskójába, akár az idős nénik egy édes kisgyerekébe.
-Megvannak a puncsok.-hallottam meg Harry hangját hátam mögül.-Oh!Helló Rebecka.-eléggé meglepődött Reb láttán, sőt még alig láthatóan grimaszolt egyet.
-Helló.Na én nem is zavarlak akkor titeket tovább! Jó szórakozást.
Nagyon furcsának találtam, hogy így elmenekült csupán a jelenléte miatt. Muszáj volt rákérdeznem..
-Ismeritek egymást valahonnan?
-Mi?-lepődött meg-Nem,miért?
-Nem fontos.
A hangszórókban dübörögni kezdett Nick Jonas slágere, így Harry keze után kaptam.
-Imádom ezt a számot! Táncoljunk.-kiabáltam neki, a túl hangos zene miatt.
-Rendben.
Lágyan tekertem a csípőm a szám ritmusára, míg Harry tisztelettudóan derekamon tartotta kezét, s nem indított felfedező hadjáratot testemen.
Egy óra elteltével fáradtan rogytunk le egy-egy csicsás masnival ellátott székre, valamilyen üdítőért könyörögve.
-Mindig ide jártál?-kiabáltam,ami ebben a pillanatban suttogásként hatott.
-Hmm?
-Azt kérdeztem, mindig ebbe a suliba jártál?
Harry hangosan felnevetett, majd szólásra nyitotta tökéletes ajkait.
-Inkább menjünk ki, mert itt képtelenség beszélgetni.
-Benne vagyok.

Néhány perc múlva már az iskola hátsó bejáratánál voltunk, ahol rajtunk kívül egy lélek sem tartózkodott.
-Ah, de jó végre egy kis friss levegő.
-És egy kis csend, azt hittem már szétszakad a fejem odabent.-nevettem fel.
-Annyira örülök, hogy eljöttél.
-Hogy kijöttem veled az udvarra?-vonom fel szemöldököm.
-Dehogyis.-fulladozott a nevetéstől Harry.-Annak, hogy én lehettem a kísérőd ma este. Nagyon jól érzem magam veled, s igaz hogy kevés ideje ismerlek, mégis fontos lettél számomra. Nagyon kedvellek.-pirult el Harry. Majd őt követtem én is.
-Én is kedvellek, nagyon is.-nézegettem cipőm orrát.
Zavaromból Harry keze ràntott ki, aki lágyan rásimította puha kezét arcomra. Mélyen a szemembe nèzett, majd lehunyta szemeit, s ajkaival közelített felém.
Ebben a pillanatban tapsszó ütötte meg füleinket a sötét, rejtelmes udvaron.
Azonnal hátra fordultunk, ahol Justin és 5-6 csapattársa ácsorgott.
Gúnyosan vigyorogtak, miközben minket méregettek. Na jó, leginkább engem.
Ahogy végig néztem Justinon..nos, nem fogok hazudni,lélegzetelállítóan nézett ki. Justin és az Armani eszméletlen párosítás. Elegáns,fekete öltönyéről ordított, hogy méregdrága darab, s ezt kristályokkal kirakott Rolex órája is alátámasztotta. A nyakkendő elhagyásával, s az ingúj felhajtásával igyezett ellensúlyozni üzleties megjelenését. Tudjátok mit mondanak az ingújakról lányok! Egy felhajtott ing 1 millió %-kal szexibb, mint a normàl, leengedett típus.
Nos,ezt a tényt most igazolni is tudom.
Kivillanó tetoválásai, húsos ajkai,s elmondhatatlanul puhának tűnő, felfelé álló tincsei tették tökéletessé a képet.
Mondjuk úgy..ha nem ismerném..kellemesen eltudnánk ütni az időt.
Szemei engem méricskéltek, mígnem megszólalt. Oh, az ártatlan, csillogó barna szemeit kihagytam volna?

-Ez milyen édes!-tapsolt tovább-Esetleg dugni nem akartok az erkélyen? Csak tessék!
-Embertelenül gusztustalan vagy. Ne magadból indulj ki.-szóltam vissza neki.
-Nézz csak rá, látszik rajta hogy hiánya van.-mutogatott a megszeppent Harryre.
Haverjai jó heccnek tartották megalázását, így hatalmas nevetésben törtek ki.
-Te pedig pont kéznél vagy. És lássuk be,ez a ruha..-harapott ajkába, miközben szemei melleimre, majd lábaimra csúsztak.
-Ne beszélj így róla.- szólalt fel végre Harry. Hangját felemelte, de még mindig nem mert igazán erélyesen fellépni Justinnal szemben.
-Mit mondtál?-kérdezett vissza Bieber, némi gúnnyal hangjában.
-Azt mondtam, hogy nem beszélhetsz így róla. Ehhez semmi jogod.
-Kinek képzeled te magad?-lépett előrébb egy lépést, majd ingnyakánál fogva felemelte.
-Ha? Nem hallottam?-kínozta tovább.
Harry arca bepirosodott az oxigénhiány következtében, s fulladozni kezdett.
Ez volt az a pillanat, ahol feleszméltem, hogy mi is törtènik, majd Justin mellé léptem.
-Engedd el,te szemét. Nem csinált semmit. -figyelmen kívül hagyott, mígnem karjára ütöttem.
Azonnal felém kapta fejét, s szemei forrtak a dühtől. Nem tudom, hogy ezt én vagy Harry váltotta ki belőle. Van egy erős tippem arra, hogy én.
Végre valahára elengedte Harryt, aki ennek hatására a földre esett, majd köhögni kezdett.
Odaakartam guggolni mellé, s megkérdezni, hogy minden rendben van e vele, amit Bieber is észrevett, s megakadályozott.
-Ki mondta, hogy elmehetsz?-kapott karom után, majd magához húzott.
-Engedj már el.-kapálóztam, mire karját derekam köré fonta, s hátulról teljesen hozzámpréselődött..Úgy értem teljesen. Enyhén megugrottam a kellemetlen dolgok érzetén, főleg amikor dagadó erekciója fenekemhez dörzsölődött. Egy halk, férfias nyögés hagyta el száját.
Perverz barátai meghallották, s egyszerre tört elő belőlük a nevetés.
-Nem rossz..-hallottam meg Bieber undorító megjegyzését fenekemre.
-Azt meghiszem! El se tudod képzelni hányszor néztem azt a képet aközben.-szólalt fel Bob.
Iménti kijelentését mindenki roppant viccesnek találta kivéve engem és Harryt.
-Egy utolsó paraszt vagy.-néztem lenézően Bob felé..Ilyet mondani..
-Nana fiúk! Hát így kell bánni egy hölggyel?-szólalt fel Justin mögülem, miközben lehelete nyakamat csiklandozta. Hmm..mentol.
Ha valaki most látna minket, biztos azt hinné, hogy egy szerelmespár vagyunk, hiszen teljesen úgy tűnhet. Az igazság azonban teljesen más.
Két srác Harry mellé lépett, majd erősen megragadva ráncigálták fel a földről.
Próbált szabadulni, de semmi esélye sem volt, ugyanis másik két srác lefogta.
Bieber eltolt magától, ezzel ismét megközelítve Harryt.
-Nem megmondtam, hogy ne menj a közelébe? Küldtem neked úgymond egy üzenetet-vigyorodott el.-amiben világosan figyelmeztettelek,hogy mi vár rád,ha nem hagyod békén. Ne mond, hogy nem szóltam! Soha többet ne merészelj beszélni vele, megértetted?
Harry ellenkezése jeléül megrázta fejét. Szerintem ő is kisebb sokkot kapott.
Minderre Justinnak egy jól kimért balegyenes volt a válasza.
Harry rám nézett, orrából ömlött a vér, s kicsattant a szája.
-Nem volt elég?-kötekedett tovább Justin,majd készült újabb ütést mérni rá, mire Harry hevesen bólogatni kezdett.
-Remek.
-Te szemét.-indultam meg Justin felé-Annyira gyáva vagy, hogy egyedül nem mersz kiállni Harry ellen, csak a kutyáiddal? Szánalmas.
Persze mind tudtuk, hogy Harrynak testalkatából kifolyólag esélye se lenne Justinnal szemben.
Megpróbáltam megütni, mire lefogta kezeimet,majd intett embereinek.
-Vigyétek.-mutatott Harryra.
-Igenis főnök!
-Mi? Hova? Mégis miért?-kérdezősködtem.
-Hát nem tanultad még meg? Mindig az lesz a végén, amit én akarok.
Kellemes estét Harry. De vele-ragadta meg karom-ma este én szórakozom.

Sziasztok, mint látjátok itt is az új rész! Ha tetszett,akkor komizzatok légyszi!
Az lenne az első kérdésem, hogy szeretnétek ha folytatnám Nicole és Justin történetét? Ha igen, jelezzétek légyszi! Ha nem, azt is bártan jelezhetitek:) Egyre kevesebben olvassák..és így nem tudom, hogy van e értelme.
A màsik kérdésem, hogy lenne igény egy újabb blogra, ahol szintén Justin lenne a főszereplő, s ismét egy rosszfiút alakítana. A sztori nagyjából ilyen lenne:
Egy félénk, visszafogott, vallásos szellemben nevelt lány megismerkedik hősünkkel, aki hosszú út során, ám sikerrel elcsavarja Sophi fejét. Sophi menthetetlenül beleszeret a tőle mindenben különböző fiúba. Tàrsadalmi hátterük, s erkölcseik is nagyban eltérnek.. Sophi az osztály egyik legjobb tanulója,a helyi plèbános lànya, akit sokszor közösítenek ki a többiek viselkedése, öltözködése miatt. Főleg az a bizonyos banda fogja ki magának, amelynek élén a focicsapat kapitánya,a sötét ügyekben jártas Justin Bieber. Mindössze egy fogadásként indul, ám a végére már mindkettejük számára mást jelent kapcsolatuk. Egy talàlkozás..amitől mindkettőjük élete megváltozott. De vajon hogyan? Milyen irányban?
Ha szeretnéd megismerni életüket, történetüket komiba írd meg!
Xx