10.rész- Lake-tó

10.rész- Lake-tó 

Nicole szemszöge:
I'm walkin' on sunshine..
Oh-oh!
Csendült fel fülemben a jól ismert, idegesítő ébresztőórám 'vidám' dallama.
Egy egyszerű mozdulattal éjjeli szekrényemnek vágtam, de ez sem volt elég ahhoz, hogy abbahagyja a vinnyogást.
Hirtelen felrántottam lepedőm, majd idegesen kimásztam meleget nyújtó ágyamból.
A fürdőszobámba sétáltam, majd egy gyors smink után egy egészen egyszerű ruhaszettbe bújtam.
Épp táskámba pakoltam, amikor kivágódott szobám ajtaja és Reb sétált be.
- Hát te?
-Neked is szia! Egyébként hogy nézel ki?- mért végig fintorogva.
Végignèztem magamon. Lehet, hogy kicsit egyszerűen öltöztem,de könyörgöm csütörtök van, azon kívül még mindig ideges vagyok ébredésem miatt.
-Mi baj van vele?
-Borzalmasan nézel ki. Na add csak a hajsütőd!
Reb kevesebb, mint 30 perc alatt begöndörítette a néhány perce még szénakazalnak titulált frizurám.
Lemosta az arcomon lévő 'sminkkezdeményt' ,majd egy kis púderrel, szemfestékkel és egy halvány árnyalatú rúzzsal dobta fel arcvonásaim.
20 percnyi ruhakeresés után egy lezser, de egyben trendi szerelést sikerült találnia, amelyekről azt sem tudtam, hogy létezik
-Egyébként!-közelebb hajolt, s egy nagy pohár Latte Macchiatot nyomott kezembe.
-Miért nem mondtad hamarabb?-szórtam villámokat szememmel.
-Úgy sosem engedted volna, hogy kisminkeljelek.-rántott vállat egy sunyi mosoly kíséretében.


A suliba érve rádöbbentem, hogy itt semmi sem változott. Talán sosem fog.
A folyosón sétálva néhányan összesúgtak mögöttem, megvetően néztek rám, de akadtak olyanok is akik mosolyogva intettek.
-Itt meg mi történt?-kérdeztem halkan Rebtől.
-Na,szerinted ki miatt?-húzta el szája szélét.
Hát persze! Miatta. Ki más miatt?
A terembe beérve már csak osztálytársaim kedves tekintete fogadott.
Szinte mindenkivel összebarátkoztam az elmúlt pár nap alatt.
Lustán helyet foglaltunk a középső padsorban, amikor újdonsült barátnőm, Hanna sétált mellènk.
Hanna vékony testalkatú, erős csontozatú lány volt. Inkább a tanulás foglalkoztatta, mintsem az, hogy mit visel vagy épp hogy áll a haja.
Ezt már az első perctől fogva tiszteltem benne. Persze ettől függetlenül csinos lány volt a maga, fura módján.
-Miért mennek a többiek a tornaterembe?- kiváncsiskodott Reb.
- Azt mondják eligazítás lesz a negyedikesek számára. Megyünk?-kérdezte Hanna.
-Persze.
Az órás méretű tornacsarnok hirtelen kicsinek, túlzsúfoltnak bizonyult, miután 'megszálltuk'a teret.
Az igazgatónő, a 3 osztályfőnök és a töri tanárom lépkedtek egy emelvény felé.
Útjuk közben egy srác 'Justin Bieber csürhéjéből' kitette lábát, ami által Mrs. Cavalon hatalmasat zakózott.
Hangos nevetéssel díjazták a diákok az 'egyik menő' tettét.
-Diákok!-kezdte osztályfőnökünk.- Kaptunk egy nagyobb jellegű pénz utalványt, amit a felsőbbévesek tanulmányi kirándulására fordítunk. Holnap, busszal indulunk a Lake-tóhoz, ahol 2 napot fogtok eltölteni. A mellettem álló két tanárral fogtok utazni. Mindenkitől elvárom, hogy normálisan szerepeljen, és nem tűröm az előzőhöz hasonló viselkedést. Kivételesen hazamehettek pakolni. Sorakozó reggel 7-kor az udvarban! Senki se késsen! További szép napot.
-Juj de jó!-ugrándozott mellettem Reb és Hanna.
-Egy tóhoz megyünk?
-Igen,de mi a baj ezzel?
-Nem kötnek túl jó emlékek a vízhez.-húztam el szám szélét.
-Na parázz már! Jó lesz. Na gyere, segítek neked bepakolni.-tette vállamra kezét Reb.

Este 7 óra:
-Kész!-fújta ki bent tartott levegőjét Reb.
-Uh köszönöm! Nem is tudod mennyire utálok pakolni.
-Semmi baj. De meg se nèzed, hogy miket pakoltam be?
-Nem! Megbízom benned.
Az est többi részében chipssel és töménytelen mennyiségű édességgel tömtük magunkat, majd a Gossip Girl maraton 5.évadánál elaludtunk.

Reggel,7 óra:
Az egész évfolyam ásítozva, lassan kullogott fel a buszra.
Én elől ültem ,Reb mellett. Troy velünk szemben foglalt helyet néhàny haverjával, míg Hanna bepréselte magát közénk.
-Ahh vajon hol lehet Justin?-kérdezte szomorkás tekintettel.
-Neki nem megy a rohadó busz. Az osztálykirándulásokra is mindig külön jön. Gondolj csak bele!-osztotta az észt egy 'Ben' nevű srác.
Világ életemben nem csíptem az ilyen nagyokos, fontoskodó alakokat. Ő ennek a típusnak a 'díszpéldánya'.
-Oh helló gyönyörűség! Még nem is ismerjük egymást! Bennett vagyok, de neked csak Ben.-kacsintott méregzöld szemeivel. Pontosan illettek hozzá ezek a szemek.
- Hello.-vetettem oda félvállról.
-Neked nincs neved?-vigyorgott továbbra is.
-Képzeld van.
Nem igaz, hogy nem bírja felfogni, mennyire idegesít.
-És nem akarod elárulni?
Kezét karomra simította és még mindig vigyorgott.
-Hé haver! Rosszul fogsz járni.- Állt meg ülésem mellett Bieber egyik csatlósa. Azt hiszem 'Lil.'
-Mégis miért?-ráncolta szemöldökét Ben.
-Bieberé.-vigyorogva mutatott rám, akárcsak egy húspiacon az árura.
Ben arcáról lehervadt a mosoly, majd azonnal hátrébb ugrott ülésemtől, s úgy látszott a busz tőlem legtávolabbi helyét keresi.
-Mégis miről beszélsz?-kérdeztem idegesen.
-Semmi,semmi.-vigyorogva elsétált.

A négy és fél órás út viszonylag hamar eltelt.
11 órakkor már a 'Lake-tó vidéke' nevű tábla fogadott bennünket, majd megérkeztünk szállásunkra.
Négyes szobákba osztottak minket, külön emeleten a fiúk, külön emeleten a lányok elven.
Ha tudnák, hogy ezzel semmit sem oldanak meg..
A kulcsok kiosztása után egy viszonylag tiszta szobában foglaltuk el ágyainkat Rebbel, majd izgatottan vártuk, hogy kik lesznek a szobatársaink.
Arra azonban végképp nem számítottunk, hogy Lindsy és Ashley lép be rajta.
Látható volt a döbbenet az arcukon, majd Lindsy barátnőjére nézett, aztán rám mutatott.
-Ő az.
-Tessék? Segíthetek valamiben?-kérdeztem 'harcias hangon'.
Utáltam, ha kibeszéltek ès ők valószínüleg ezt számtalanszor megtették.
-Jézi! Semmi gond, nem kell mindjárt nekem esni.-sipítozott tovább.
A két lány V kivágású blúzt, miniszoknyát, Marc Jacobs táskát és 10 centis tűsarkút viselt, ami làtszólag korlátozta őket a mozgásban.
Vajon tudtak egyáltalán menni? Ez örök rejtély marad.
-Ha már veletek kell laknunk, lefektetnék néhány alap szabályt. Nem hoztok ide fiúkat, nem rendeztek bulit és legfőképp békén hagytok minket. Világos voltam?-kérdezett rá Reb.
-De még mennyire..ribanc.-sziszegte Lindsy.
-Hogy mondtad?-pattantam fel ágyamról,egyenesen az öntelt ribi irányába.
-Megszólalt Justin legújabb kurvája is! De jó!-csapta össze tenyereit szinpadiasan.
Nekem sem kellett több.
Veszett hiéna módjára vetődtem a tátott szàjú szőkeségre, majd megállás nélkül téptem a haját, karmolásztam arcát.
Ő sem hagyta magát. Azonnal visszaütött, miközben fájdalmasan vinnyogott.
Ekkor kinyillott az ajtó és pár srác, az osztályfőnökünk kíséretében szétválasztott minket.
-Cicaharc volt?-kérdezte az egyik osztálytársam.
Nem válaszoltam, inkább a kezemben szorongatott műhaj kupacra tévedt tekintetem, amitől elvigyorodtam.
Lindsy követte tekintetem, majd elszörnyedt arccal hajába kapott.
Hiányzott belőle egy jókora darab.
Villámokat szóró szemekkel fordult vissza felém, majd hirtelen 'ördögien' elmosolyodott.
-Auu! -Kiálltott fel, majd bokájához kapott-Nagyon fáj! Nagyon fáj a lábam.
A lehető legszánalmasabb műsírást produkálta, amit valaha is láttam.
Persze naív osztályfőnökünk szemében egyből én lettem a rossz, így egy hét elzárásban részesülök, amint hazaértünk. Szuper!
-Na de tanárnő! Ő kezdte! Ezt nem hiszem el. Egy ribanc miatt..
-Akarsz még egy hetet, Nicole?
-Ezt nem hiszem el.-motyogtam keserűen.


Reggel, 9 óra:
-Lányok. 9 óra öltözzetek, lemegyünk a strandra.-nyitott be osztályfőnökünk, mire ásítva nyitottam ki szemem.-Hát ti még fel se keltetek?
-Tanárnő! Nem maradhatnék, én nem akarok a partra menni.
-Nicole, ez nem kívánság műsor. Azt mondtam mindenki jön, 5 percetek van, különben én jövök be.
Morogva szálltam ki az ágyamból, majd fürdőruhám keresésébe kezdtem.
Mindhiába. Minden egyes fiókot átvizsgáltam, de sehol sem találtam.
-Reb,beraktad a fürdőruhám?
-Persze,miért?
-Mert sehol sem talàlom. Ahj!
A szoba másik végéből halk kuncogás hallattszott.
Lindsy.
-Hozzá nyúltál a cuccaimhoz?
-Megesik, hogy elkeveredik néhány dolog.-játszott tovább az idegeimen.
Már épp válaszoltam volna,amikor nyitódott az ajtó.
-Hát te, Nicole? Miért nem vagy felöltözve?
-Megmondom miért. Ez a ribanc ellopta a fürdőruhám és folyamatosan irritál a jelenlétével.-fintorogtam.
-Én ribanc? Néztél már tükörbe? És ha én voltam, hüm, akkor mi van? Mit csinálsz?
-Hogy...
-Elég legyen!-kiabált Mrs.Sambert.-Fejezzétek be. Már unom, hogy ti mindig veszekedtek. Kerüljétek a trágár szavak használatát. Add ide a táskád Lindsy.
-Mi? Miért?-kerekedtek ki szemei.
-Csak add ide.
A szőkeség odaadta táskáját, mire Mrs.Sandert kivett egy fürdőruhát a táskájàból.
-Mivel több fürdőruhát is hoztál, ezt Nicole fogja felvenni. Ha mégegyszer cirkusz lesz mindenki azonnal megy haza!
-Én biztosan nem veszem fel ezt! Olyan mintha semmi sem lenne rajtam.
-Elég legyen! 5 perc múlva lent vagy, vagy vedd úgy, hogy hétfőtől nem kell iskolába jönnöd!

Az elviselhetetlen hőség ellen, emberek tucatjai vonultak a fehér homokos strandra.
Apró fürdőruhába bújt lányok, napbarnított pasik.
Talán nem is volt olyan rossz ötlet lejönni.
Az 'enyhén' sokat mutató fürdőruhára felkaptam fehèr, combig érő alvós pólóm, hiszen mindig is utáltam ha egy làny egy szál tangában és egy melleit alig takaró 'fürdőruha kezdeményben' mutogatta magát.
Persze én sem vagyok apáca, de mindennek van határa.
Ahogy egyre lejjebb értünk kezdtem azt hinni, hogy nem lesz hely lepakolni táskáinkat.
- Áhá ! Ott egy szabad hely!-ujjongott Reb.
-Azt hittem sosem találunk.-kapcsolódott be Hanna.
A két lány azonnal lekapta magáról felsőjét, majd a vizet célozták meg.
Nekem eszem ágába sem állt a közelébe menni.
Inkább lefeküdtem puha plédemre, majd élveztem, ahogy a meleg napsugarak simogatják testemet.
Már vagy fél órája így feküdhettem, amikor éreztem, hogy valaki vizet fröcsköl arcomra.
-Mi a ..?
-Egy kis frissítő.-vigyorgott Reb.
-Ne már Nic! Egész végig abba a pólóba leszel?
-Az biztos, hogy le nem veszem! Láttad hogy nézek ki benne? Mint Lindsy.
-Csodásan áll rajtad.-kacsintott Reb.
-Mintha nem lenne rajtam ruha.-forgattam meg szemem.
-Épp ezért.-vigyorgott Reb.
-Nem veszünk egy koktélt?
-De, mehetünk.
-Egyébként miért nem akarsz bejönni a vízbe?-kérdezett rá Hanna.
-Rossz emlékek.-mondtam halkan, majd egy halvány mosolyt küldtem felé.
-Hé csajok! Hova-hova?-állított meg minket Troy.
-A büfébe megyünk, nem jössz?-kérdezte Reb.
-Ennyi csinos lánnyal van más választásom?
A kijelentés után Rebre pillantottam.
Határozottan elpirult.
Oh,igen! Most meg vagy kislány.
Ebben a szent minutumban döntöttem el, hogy amint ismét a szobánkban leszünk kifaggatom Troyról.
Fél óra elteltével a kígyózó sorból márcsak a két előttünk álló csaj akadályozott minket a megvàltást nyújtó italok kikérésében.
-Úristen! Odanézzetek! Az ott Bob! Biztos itt van Justin is.-vinnyogott egy már-már fülbántó magasságú hangon Hanna.
-Te egy tök édes lány vagy. Mégis mit látsz abban az emberben?-tettem fel a már régóta gondolkodtató kérdésem.
-Viccelsz? Tökéltes.
Hangos nevetést hallottunk, majd Ryan, Bob és számomra még két ismeretlen srác sétált ki a boltból.
Bob épp egy hamburgert tömött magába, miközben teliszájjal magyarázott valamit.
A hamburger tartalmából az őt körülvevő lányokra is jutott.
Fúj!
Néhány másodpercre rá ismét kivágódott az ajtó,s Justin Bieber lépett ki rajta.
Felső nélkül.
Egy sötétkék fürdőnadrágon és egy Ray-Ban napszemüvegen kívül mást nem viselt.
Azt hiszem ez megmagyarázza, hogy miért özönlött be egy adag lány az ajtón, úgy 5 perce.
Hazudnék,ha azt mondanám nem nézett ki jól. Mert baromira.
Képzeletben kaptam magamtól egy jókora pofont, majd elfordítottam fejem izmos felsőtestétől.
-Úristen! Láttátok hogy nèzett ki? Láttátok?-csipett karunkba Hanna.
Egyszerre csattantunk fel Rebbel, majd képzeletben még több pofont kevertem le Hannának, mint az imént magamnak.


2 órával később:
Már legalább 3 órája aszalódom a napon, és az XXL-es póló sem segít a helyzetemen.
Egy jéghideg zuhanyt akarok!
Egyre nagyobb a kísértés, hogy lehűtsem legalább a lábaimat a vízben.
Legyőzve félelmem a tóhoz sétálok, s mindössze addig megyek amíg a bokámat eléri a hűs víz.
Eddig biztonságos. Ha tovább mennék biztosan pánikolnék.
Szemeimmel barátaimat keresem, akik épp Hanna fejét nyomják a víz alá, miközben ő kapálózva próbál levegőhöz jutni.Elmosolyodom buta játékukon, majd hörpintek egyet koktélom utolsó cseppjeiből.
Ebben a percben egy kart éreztem derekam körül.
Meglepettségemben félre nyeltem, mire a jól ismert,gúnyos nevetés ütötte meg füleimet.
-Ennyire zavarba jössz, ha láthatsz?
-Ne is álmodj róla.
-Minek ez a póló? Akár le is vehetnéd.-húzta perverz mosolyra szájàt.
-Fúj. Undorító vagy.
-A csajok nem ezt mondják.
-Mert ribancok.
-És te nem vagy az?
-Bárcsak eltünnél az életemből.
-Ezt én is szeretném. Sajnos nem lehetséges..
-Mi?-Nem értettem mire gondol.
-Nem akarsz fürödni egyet?
-Eszedbe ne ju..
A mondatom végét már nem tudtam befejezni, mivel Justin lábaim alá nyúlt, majd ölbe vett.
Egyre beljebb gázolt a vízbe, míg mindig ölében tartva.
-Justin. Azonnal vigyél ki.-hangom fenyegetően csengett.
-Ne nyávogj már! Sok lány ölni tudna, ha a helyedben lehetne most.
Körbepillantottam a strandon, s az összes 30 év alatti nő kikerekedett szemekkel, engem bámult.
A víz már elèrte hátam, így átnedvesítve a fehér pólót, ami teljesen rám tapadt.
-Hm. Nem rossz.-nyalta meg ajkait Justin.
Követtem tekintetét, ami éppen melleimet szugerálta.
Kezemmel odakapva próbáltam takarni magam, de egy motorcsónak okozta hullámáradat miatt meginogtam Justin karjaiban.
Abban a pillanatban nyakába akasztottam kezeimet, megakadályozva vízbe esésem.
-Justin. Kérlek!-hangom könyörgővé vált,s kétségbeesetten néztem rá.
-Félsz a víztől?-vigyorgott.
-Nem.
-Hát akkor..-lejjebb hajolt, így mellkasomnál éreztem a hideg vizet.
Egy hosszú napozás után nem a legjobb élmény, amikor felhevült tested találkozik a jéghideggel.
Felvisítottam, majd ha ez lehetséges ,akkor, még szorosabban öleltem át nyakát.
Justin láthatólag nagyon jól szórakozott szenvedésemen.
-Én nem úgy látom.-röhögött.
-Akkor rosszul látod.
-Pápá!
Hiába kapaszkodtam, Justin erősebbnek bizonyult, így egy hatalmas csobbanással érkeztem a tó aljára.
Ijedtségemben kinyitottam a szemem, amit megbántam, hiszen szörnyen csípte a víz.
Rekordsebességgel kűzdöttem fel magam a felszínre. Megdörzsöltem szemeimet, majd homályos látásom ellenére, tisztán láttam magam előtt Justin hatalmas mosolyát.
-Te rohadék..-préseltem ki nagy nehezen fogaim közül a szavakat. -Én esküszöm, hogy..
Nem hagyta, hogy befejezzem mondatom, közbevágott.
-Szép a fürdőruhád.-hatalmas mogyoróbarna szemeivel már nem arcomat vizslatta.
Ebben a percben magamra néztem, és tudatosult bennem, hogy az esés következtében lekerült pólóm.
Mint a lányoknak a bulizós filmekben a bikinifelső. Jelen esetben a pólóm.
Idegesen fújtattam, majd kifelé vettem az irányt, nem törődve a körénk gyűlt osztálytársaimmal.


Este, 7óra:
-Meg akarok halni.-kiabáltam, miközben párnámba fúrtam fejem.
-Ne csináld már. Nem volt annyira gáz.
-Viccelsz? Mindenki látott,szinte egy szál semmiben.
-O-o.
-Mi az?
-Semmi..izé. Hagyjuk.-sétált arrébb Reb, háta mögé bújtatva telefonom.
-Mi van, talán valamelyik hülyérőlt megint felkerült egy kép?- nevetve kaptam ki kezéből a telefont, majd derűsen pásztáztam a képernyőt.
Pár másodpercre rá,izzó szemekkel meredtem az eszközre, s úgy éreztem ez az a pillanat, amikor egy kanál víz tökéletes lenne.
Ugyanis az a valaki, én voltam.

@JustinBieber: kedvenc <3

Sziasztok!
Bocsi a sok csúszásért!
Ez egy nagyon rossz rész lett, de nemsokára beindul a történet és reméljük lesz ez jobb is!
Addigis szép álmokat!
xoxo <3