7.rész-Mit akarsz tőlem?
Sziasztok! Bocsi a késésért! Ha tetszett a rész,komizz!
Puszi<3
Nicole szemszöge:
Mindenkinek volt olyan tapasztalata, hogy veszélyes helyzetben nem ismerte fel, milyen veszélyben van, az csak később tudatosult. Akkor az ember túlságosan benne van a helyzetben ahhoz, hogy belegondoljon. Hát..én mégis megtettem.
Odakint tombol a vihar,s ez a ,,cella" egy jégverem. Már rémlik miért nem akartam én sohasem Alaszkába menni. Az udvar felőli fal oldalán nagy mennyiségben folyik be a víz, miközben hallom,s érzem a süvítő szél erejét. Összébb húzom magamon vékonyka kabátom. Nem volt tanácsos haspólóba eljönni otthonról. Majd feljegyzem a barulsült öltözködési tippjeim közé.
Összedörzsölöm tenyereim, majd ajkaimhoz emelem,s rálehelek.
Ősrégi melegítési trükk,mégsem használ. Hirtelen eszembe jut egy ötlet,ami miatt eszeveszett kotorászásba kezdek kabátzsebemben. Mindhiába, ugyanis teljesen üres. Pedig biztos voltam benne, hogy ott van a telefonom. A jobb zsebben. Ott kellene lennie. Ekkor rekordsebességgel nyilal fejembe a felismerés. Justin. Hát persze. Bizonyàra még az erdőben elvette. De mégis hogy a francba csinálta?
Egyáltalán ki ő? A látottak alapján itt valami főnök lehet,mivel mindenki becsinál ha meglátja,azonkívül így nevezik.
Vajon bántani fog? Láttam ahogy nyugodt szívvel megölt egy embert, majd vigyorogva elsétált.
Ezekszerint én sem okoznék neki túl nagy lelkiismeret furdalást.
Haza szeretnék menni,s nyakig betakarózni a meleg, pihe-puha ágyikómban.Ez minden. Jelenleg nem is kéne annyira az a hőn áhított lelki nyugalmam,aminek keresésére indultam hajnali 2kor. Mindössze egy dolgot szeretnék,a biztonságomat. Rápillantottam órámra,ami hajnali hármat mutatott. Én hülye. Ha anya reggel felkel és észreveszi hogy eltüntem tuti kinyír. Sőt felkeresi Justint is,s egyenként tépi ki a hajszálait. Elmosolyodtam beteg gondolataimon. Justin egy mozdulattal képes lenne megölni anyát, nemhogy kivárni amíg megkopasztja. A hirtelen jött vidámságom amilyen hamar jött, olyan hamar el is szállt.
A korhadt, szu ette faajtó hangos kattanással jelezte, hogy valaki bizony mindjárt kinyitja,s bejön.
Idegesen szorítottam meg kabátom csipzárját, amikor belépett valaki.
Pontosabban Justin.
Bizonyára látta, hogy mennyire fázok vagy érzékelte a hihetetlen hideget. Egy másik opció szerint csak ránézett a hidegtől elfehéredett arcomra, mivel azonnal elmosolyodott,majd lassú léptekkel közeledett felém.
Egy egyszerű rövidujjú trikó volt rajta, hogy az istenbe nem fagyott még halálra ebben a 20 másodpercben?
Tekintete levándorolt összekulcsolt kezeimre, aminek segítségével próbálom melegíteni magam.
-Egy kis hideg még senkinek sem ártott.-jelenti ki vigyorogva.
Persze ő könnyen beszél,hiszen a fenti kis luxuskecójában biztosan +30 fok van, míg én fagyoskodjak az alaksorban. Tipikus Bieber.
Szótlanul tűröm beszólását,miközben tekintetem a padlóra szegezem. Igyekszem nem rá nézni.
-Justin.-szólaltam meg halkan,suttogva ,s félve rápillantottam.-Itt meg fogok fagyni.-Hangom félénkké vált, miközben lassan felemeltem fejem,s kérlelő tekintettel rápillantottam.
-Ki lehet birni. Kibirsz egy napot nyávogás nélkül? Csak szólni akartam, hogy állítok néhány őrt az ajtód elé.Innen már tuti nem jutsz ki élve,szivi. Lehetetlen. Egyébként fent baromi meleg van,a kurváim márcsak bugyiban bírják elviselni.-jelentette ki könnyedén, majd sietősen távozott.
Magamban puffogtam,a kurvái.
Van képe az orrom alá dörgölni, hogy milyen meleg van,azonkívül még valószínüleg remekül is szórakozik a drága kis nőcskéivel.Szánalmas.
Nem értem mi értelme volt ennek a kis vizitnek. Talán csak látni akart. Közelebbről is megakart győződni arról, hogy biztosan szenvedek-e, hiszen ő csak ettől lehet boldog. Más emberek szenvedésétől.
MÁSNAP REGGEL:
Csörömpölés zavar meg a hatalmas hawai pizzám elfogyasztásában.
Álmomban épp egy nagy tál salátát majszoltam, majd jött volna a pizza,csakhogy felvertek legkedvesebb álmomból. Biztosan anya készíti a reggelit,s ő csörömpöl közben. Nyugtáztam le magamban,majd kedvenc plüss nyuszim felé nyúlok, hogy magamhoz szoríthassam a hideg ellen. Lusta vagyok kinyitni szemem, így csak tapogatózok ágyamon. Világ életemben az ágyam jobb felső részéről kisérte álmom. Megvédett a rossz álmoktól,s a viharos éjszakákon jól esett magamhoz szorítanom valamit,így Bumi Úr kiválóan megfelelt a célra. De a legkevésbé sem érzékelem puha kis plüssömet. Helyette kemény fát, majd vasat tapintok.
Várjunk csak vasat? Mi a f*sz?
Álmosan pillantok körbe,de egy perc alatt eltűnik az álmosság szemeimből. Baromira nem az ágyamban vagyok,s baromira nem otthon. A földön fekszem egy koszos rongydarabon. Fejem mellett vágott fadarabok,s borzalmas bűz terjeng a szobában. Tipikus penész illat.
Néhány percbe tellik, míg letisztul a kép, hogy hol is vagyok,s lassacskán beugranak a tegnap este emlékei.
A séta,a park,a halott srác, Bieber amint átràngat az erdőn,betuszkol kocsijába, majd bezàr ide.
Hihetetlen, hogy végül hagyta hogy itt aludjak a földön,egy rongydarabon, minusz 10 fokban.
Azt hittem legalább ennyi emberség van benne. Hát tévedtem.
Míg ő valószínüleg fent parádézott, én a fagyhalál szélén álltam.
Lassacskán négykézlábra emelkedtem, majd a szobában lévő ütött-kopott kézmosót céloztam meg. Kezet mostam, majd oldalról a vízsugárhoz hajontam, s oltottam szomjam.
Csoda hogy ez még működik.
Miközben ezen gondolkodtam hasam őrült korgásba kezdett.
Bingó! Kihalásztam ezeréves mentolos cukorkám nadrágzsebemből,ezzel enyhítve az iszonyatos éhségemen. Milyen jó, hogy mindig tartok magamnál rágót/cukorkát.
A szoba falán található réseken kevéske fény szűrődik be, így gondolom 5-6 óra körül lehet.
Ismér zajra lettem figyelmes kintről. Az ajtóra pillantottam, amely 2 másodpercen belül nyilt is.
-Nézdcsak felkelt!-lépett be egy 40es évei elejèben járó,teletetovált pasi.
-Na végre!-jelent meg az ajtóban egy vele egykorú krapek.
-Kik maguk?-kérdeztem idegesen.
-Nézd már James, milyen tüzes. Már értem Justin miért tartotta meg.
Mellém léptek, majd karon ragadtak.
-Ne merészeljenek hozzám érni.-szürtem ki fogaim közül.
Felröhögtek, majd felrángattak a lépcsőn.
-A főnök látni akar.-jelentették ki.
Lassacskán felértünk, majd ,,James" rálökött egy székre. Jobb kezemre egy bilincset csúsztatott, míg a bilincs màsik végèt a szék karfájàhoz láncolta.
-Szóval te vagy a főnök új ribanca?-simított arcomra az egyik barom.
-Nem vagyok senkinek sem a ribanca.-Fordítottam el a fejem, majd villámokat szórtam szememmel.
-Pedig nem hiszem, hogy Justin csak úgy megtartana. Baromi jó lehetsz az ágyban, ha egynél több körre is kellesz neki. Bár ilyen testtel nem csoda. Én is kipróbálnálak néhány alkalomra.-csúztatta combomra kezét.
-Hiányod van Dave?-hangzott el a kérdés a szoba túloldaláról.-Szeretnéd ha eltörne a kezed?-Justin lazán, az ajtófélfának dőlve ,fagyos tekintettel bámulta Dave kezét.
Persze a srác azonnal hátrébb ugrott,s zavartan földre szegezte tekintetét.
-Hogyan?-lépkedett közelebb
hozzá Justin, miközben Dave hátrált.
-Én nagyon sajnálom Főnök. Nem tudtam. Sajnálom.-könyörgött tovább.
-Sajnálom,sajnálom. -csóválta fejét.-Később még számolunk. Most tűnj el innen.-szűrte ki fogai között majd felém fordult.
-Hogy aludtál? Milyen volt a fapadlón?-jelent meg az az idegesítő mosoly arcán,majd kezével állam alá nyúlt,ezzel elérve hogy ránézzek.
Legszívesebben lelökném kezét,csakhogy össze van bilincselve. Király.
-Ne érj hozzám.-néztem rá dühösen.
-Ugyanmár. Ne játszd meg magad. Ne mond, hogy nem élvezed.
-Engedj el.-hangom megremegett,s lehunytam szemeim. Túl sok volt nekem ez mára. Túl sok. Öszintén szólva félek tőle,azonkívül haza akarok menni.
Végig simított államon, majd végre kilépett személyes szférámból.
-Igazából már nagyon elegem van belőled. Mindig ilyen kis hisztis vagy? Ha megöllek,eggyel kevesebb púp a tàrsadalmon,nem igaz?-nézett rám vigyorogva.
-Undorító vagy,egy utolsó féreg.
-Nana! Vigyázz a szádra!-vigyorodott el.
-Mitől ez a nagy jókedv?
-Nemis tudom. Egy csomó pia, bombanők,jó meleg.-hangsúlyozta ki ezt a szót- Nagyszerű estém volt. Neked nem?-mosolyodott el,ma már vagy szàzadszorra. Szemei engem méregettek, míg válaszomra várt.
-Élvezed ezt az egészet,ugye?-kérdeztem csípősen.-Mégis mit akarsz tőlem?
-Elég sok mindent...!-nyalta meg rózsaszín ajkait.
